András Krisztina: Oroszlánok a vízben

András Krisztina: Oroszlánok a vízben

Részlet a könyvből:
"Szerintem nincs olyan gyerek, aki 12 éves koráig legalább egyszer ne közölte volna környezetével, hogy mi szeretne lenni. Hogy aztán még hányszor akart ezt-azt csinálni, az más kérdés. Szüleim már nem is számolták - mikor előrukkoltam valami fantasztikus ötlettel -, hogy én tulajdonképpen hányadszor akarok igazán az lenni, amit abban a pillanatban mondtam. Ezért kissé furcsán néztek rám, amikor negyedszerre is azt hallották, hogy olimpiát szeretnék nyerni. Ekkor éppen 10 éves voltam, és 3 éve úsztam. Szóval, mikor negyedszerre is tudatosítottam bennük, hogy olimpiai bajnok akarok lenni, akkor leültettek magukkal szemben. Nem tudtam elképzelni, miért olyan furcsa ez nekik, de a beszélgetésünk után már tudtam. Különösen akkor kerekedtek el szüleim szemei, mikor tisztáztam, hogy én nem úszásban akarok olimpiai bajnok lenni.
- Neeem? - kérdezték egyszerre.
- Nem - feleltem nyugodtan.
- Hát akkor miben?
- Vízilabdában! - vágtam rá magától értetődően.