Johannes Linnankoski Dal a tűzpiros virágról
(Femina Könyvek)
"Az úsztató büszkén áll.
A rohanás gyorsul. A fatörzs belevész a szökőhullámszerű keresztárba - a hídon állók lélegzete eláll. Most újra előbukkan. A hullám taraja erős csapással oldaba vágja a fatörzs végét, a könnyű fenyőszál megbillen, az ember meginog, a csáklya megrezzen - és megint megmerevedik a versenyző alakja."
A faúsztató tulajdonosok versenyéről szól Linnankoski regényének legizgalmasabb jelenete, a zuhatag hőséről, Olaviról, aki bátorságával hódítja meg a legszebb leány szívét.
A csapongó képzeletű, szép beszédű, vidám legény sok leány szívét rabolja el, miközben a zuhatagos finn folyókon úsztatja a fát. Szerelem mindig rövid életű, és csak a bánat meg a csalódás marad nyomában.
Végül rátalál Küllikkire, az igazira, akit azonban csak akkor tud megnyerni, amikor felhagy a vándorélettel.
Linnankoski, a századforduló legnagyobb finn írója, a szerelemről - a tűzpiros virágról - írja ezt az édes-bús regényt: a fiatal szíveknek szóló örök történetet.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek