Thurzó Gábor Egy halott Varsó és Krakkó között
(Rakéta Regénytár)
"Ez a képtelen helyzet! A keresztfiam, a Józsi fia, átázottan, átfagyva Varsó kellős közepén! - Mióta vagy Varsóban? - Tegnap fél tizenkettő. - Honnan volt pénzed? - Az sosincs. Helyesebben mindig van. - De zloty... - Kaptam egy szegény lengyeltől. Ösztöndíjas. Azt mondtam, keresztapám kezeskedik. Jó lett volna megharagudni rá. De sosem sikerült, most sem. - És hogyan jöttél? - Mivel hajóval nem lehetett, részben autóstoppal, részben vonaton. Blicceltem. Azt mondtam: magyar diák. Azt mondta a kalauz: most az egyszer. - És megértetted? - Mért tanul az ember oroszul? És ahogy szokta, belém karolt. - Állati kajás vagyok. És már a Ryneken voltunk, a "Krokodyl"-ban. - Mit eszel? - Az étlapot. És lehúzta, a kályha mellé tette cipőjét. - Ha annyi pénze nincs, akkor a felét. - Honnan tudtad, hogy itt vagyok? Csodálkozva nézett rám. Hozták a vodkát - mert persze ő rendelte, oroszul -. lehajtott egy kupicát, elfintorogta magát,és nekilátott valami káposztának. - Hát nem keresztapámnak tetszett mondani? Persze hogy én mondtam. Két héttel ezelőtt. Józsi rosszul volt, felszaladtam hozzájuk, akkor mondtam.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek