Ágh István: Egymás mellett
(Rakéta Regénytár)
"Hát itt lakom - mondtam magamnak, miközben egy bogár útját figyeltem lábam körül. Rádöbbentem a valószínűtlen pillanatra. - Itt vagyok. Mikor katona voltam, s a fűben fekve nézegettem a kerítésen túlra, akkor éreztem ezt - itt vagyok, és nem tehetek ellene. Most a szabadság és az elesettség szép szomorúsággá vegyült. A szellő megmozgatta a diófalevelet szobám kövén. Elindultam körülnézni... megnéztem a fákat, az őszibarackfák sorát, a házhoz vezető út mentén s a ház előtt a diófákat.
Közben idegennek éreztem magam a tárgyak és a növények között, s hogy valami kapcsolatunk legyen, föltörtem egy lehullott diót."
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek