A múlt század végén, egy isten háta mögötti szlovák faluban kezdte el tanítói pályáját Czabán Samu. A dolgozó nép kétségbeejtő nyomora, a hatósági terror és a korrupt közigazgatás visszaélései megdöbbentették és felháborították, hatásukra egyszer s mindenkorra eljegyezte magát a forradalmi mozgalommal. A vidéki kiskirályok és a művelődésügy századeleji reakciós hatalmasságai fegyelmi úton egyik iskolából a másikba helyezték, családjával többször is költözni kényszerült az ország távoli községeibe. A viszontagságok azonban nem törték meg, az évek során mind közelebb került a munkásmozgalomhoz, amelynek az 1919-es forradalomban kiemelkedő harcosa lett. A proletárdiktatúra megdöntése után Csehszlovákiába menekült, ott folytatta tanítói működését és szocialista felvilágosító munkáját: lapot szerkesztett, előadásokat tartott, új pedagógiai módszereket dolgozott ki. A haladás ellenségei itt is üldözőbe vették. Sok meghurcoltatás után idegen földön fejezte be zaklatott életét.