Leírás / Fülszöveg

Carol Drinkwater: Provence trilógia 1-3. (Teljes sorozat)

Szerelem és Provence + Érzékek és Provence + Boldogság és Provence

1. Szerelem és Provence
Aranypart, Cannes - varázslatos helyszín egy varázslatos szerelemhez. Carol Drinkwater ír származású forgatókönyvíró színésznő, és Michel, a francia televíziós producer szenvedélye egy gyönyörű hegyi villában bontakozik ki. A századelőn épült Appassionátá és a hozzá tartozó, minden elképzelést felülmúlóan gazdag vegetációval bíró olívafarmot meglátni és megszeretni egy pillanat műve, ám belga milliomos tulajdonosától megvásárolni már korántsem annyira egyszerű ügy. De a szerelem minden akadályt legyőz, s a népszerű páros végül is megszerzi a vágyott helyet, amely életük változatos európai és tengerentúli helyszínei között biztos révet, ellazulást, soha meg nem unható illat- és szín kavalkádot kínál számunkra. A francia Riviéra nem mindennapi arca a zsúfolt partszakaszról mindössze tíz perc autóútra: a Szerelem és Provence az olívaolaj, a dél-francia mentalitás, a szüntelen változó természet, a küzdés és a villámcsapásszerű, ám tartósnak bizonyuló szerelem regénye.
2. Érzékek és Provence
„… és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.” Így végződik a klasszikus mesék többsége. Hogy mi van a happy-end után, állítólag senkit sem érdekel. Carol Drinkwater ezt másképpen gondolja. Hiszen valójában mindenki tudja, hogy a boldogság megszerzése, csupán egyetlen diadalmas pillanat. Az írónőnek ezt sikerült elérnie. Hosszú évekig tartó magányos árválkodás és „hajléktalanság” után – sikeres színésznő- és forgatókönyvíróként, londoni lakástulajdonosként, számos tiszavirág életű szerelmi kapcsolattal a háta mögött – megtalálta az „igazit”, és rálelt álmai otthonára is, a Cőte d’Azurön. Már csak egy „jelentéktelen apróság” volt hátra: megtartani és élvezni mindezt. Mint legújabb regényéből kiderül, a hétköznapok monotóniája és a sors keserű csapásai elkerülhetetlenül belezavarnak a legtökéletesebb idillbe is. Ha hagyjuk. Drinkwater arra mutat érzékletes példát, hogyan lehet szembeszállni a sorssal, és foggal-körömmel, vagy inkább ásóval-lapáttal megvédelmezni azt, ami az ölünkbe hullott. „Az olívaszüretelés nekem terápia. Egyesek kötnek vagy hímeznek; én pedig olajbogyót termesztek, szüretelek és sajtolok. Élvezem, hogy kipirul az arcom a levegőn, hogy töredezett körmeim alatt föld feketéllik, hogy beszívhatom a nyirkos talaj fanyar illatát, hogy madarak dalolnak körülöttem, élvezem a kerti élet egyszerűségét és hitelességét. Itt mindennek van értelme, helye; itt nincs szükség okoskodásra, csak elkötelezettségre és fáradozásra. De még ezt is élvezem: hogy inam szakadtáig dolgozhatok.”
3. Boldogság és Provence
Carol és férje, Miche, hosszú távollét után érkezik haza provence-i birtokukra, azt remélve, hogy együtt tölthetik a nyarat. De váratlan sorscsapás éri őket, s Carol egyedül marad. Nem lehet tudni, mit hoz a holnap. A Boldogság és Provence lapjain nemcsak hősnőnk olívaligeteiben, de a birtok határát átlépve abban a mesés világban is kalandozhatunk, amelyet vadászok, költők, méhészek és vaddisznók népesítenek be. Miközben a trubadúrok emlékeinek nyomába eredünk, megnyílik előttünk a szépséges, ám olykor embertelenül kegyetlen Provence szíve, míg az állhatatos Carol a gyönyörű természet, a csodálatos dél-francia táj meg a bőséges szüret segítségével újra rátalál a boldogsághoz vezető útra.

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI