Czakó Gábor: A szoba / Megváltó / Sárkánymese
Milyen könyörtelen és megalázó tortúrát jelent lakásnak megszerezni egy korábban lépcsőházi sufnit, hogyan vetkőzteti ki emberségéből ez a fogat csikorgató küzdelem a főhős fiatalembert, miként alázza meg szerelmét, Piroskát, aki pedig önzetlenül és rajongva vállalja érte, jövendő boldogságukért a legmostohább munkát is, s végül hogyan hasonlik meg önmagával a Mama halála után a fiatalember - erről szól A szoba című kisregény, Czakó Gábor egyik első írása. A szociográfiai hitelességű, robbanásig feszülő konfliktusokkal teli kisregényt méltán üdvözölte első megjelenésekor a kritika. A Megváltó kísérlet voltában is összetettebb, bonyolultabb, jelképesebb mű, egy bíróság elé idézett beatzenész groteszk históriája, amelyben nem a történet, hanem a szereplők viselkedése a meghatározó. A nouveau roman stílusában íródott kisregény nyelvi leleményei, minden konformizmust tagadó újszerűsége miatt joggal volt népszerű olvasmánya az ifjabb nemzedéknek.
A Sárkánymese, amellyel eddig csak a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattak az olvasók, szintén a 70-es évek legelején íródott, s mintegy szintézise is az útkereső műveknek. Egyszerre jellemzi a tényföltáró, szigorú valóságábrázolás s ugyanakkor az abszurd jelképiség. Így lehet az, hogy bár szereplői időben és térben meghatározott emberek, Czakó Gábor hátborzongató történetében fantomalakokká, varázserővel bíró csodalényekké válhatnak.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek