Jávor Ottó Az ember és a város

Leírás / Fülszöveg

Jávor Ottó Az ember és a város

"Az ember fölépítette a várost. Formálta a falakat, tornyokat, és a város formálta, védte az embert. Lángok égették, tarackok törték, légiaknák rogyasztották, pusztították a házakat, a lakókat. A város mégis megmaradt, és megmaradt a város lelke: az ember..."
A könyv hőse ír így születésnapján. Megfeledkezve a boros estén elhangzott tósztokról, a városról ír, az őt szülő és tápláló közösségről, amely erőt ad a döntéshez, hogy az élet ösvényei közül a hozzá legméltóbbon menjen tovább. A kisregény színhelye Csíkvár - városra is, szereplőkre is ráismerhet az olvasó az író korábbi műveiből -. főhőse Eszenyi Gábor, a hatvanadik életévét elért középiskolai tanár. A történet azonban nem is annyira róla, inkább a körülötte, előtte, mellette kavargó, sűrűsödő életről szól. Ő a cselekmény fókuszában áll, sorsával, helyzetével, választásaival jelképezve a kort, amelyben "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" az ember végül is lassanként, nemegyszer megriadva, sötét erőktől visszahúzva, de újból és újból nekiveselkedve - emberré válik, magára talál.
A sűrű szövésű, erős atmoszférájú, modern kompozíciójú regény - Jávor Ottó negyedik szépprózai munkája - nemcsak igaz és szép, de mindvégig érdekfeszítő s a szó legjobb értelmében olvasmányos, sokrétű, izgalmas írás.

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI