„Az éjszaka is olyan volt, mint a nappal, nyugodt és forró, még a dombok között is. Hallottam a hangos rádiókat a városból. Néhányan baseballt hallgattak, de a legtöbben a híreket a háború végéről. A mi rádiónkat az emeleten hallgatta Mae néni és anya, de valcerzene szólt rajta valahonnét New Yorkból. Lent az utcákon az emberek még most is átmentek egymáshoz vagy az utcán találkoztak össze, nevettek meg beszélgettek. A tiszteletes neonbibliája világított, mint rendesen. A háború alatt egyszer légiriadó volt, és összevitatkozott a seriffel, mert nem akarta kikapcsolni. Biztos a tiszteletes is örült, hogy vége a háborúnak. Amíg tartott, nem sokan jártak templomba, még azok se, akik a Bobbie Lee Taylor-dolog után mellette maradtak. ”