Leírás / Fülszöveg

Kapitány Gábor: A nagy-nagy háború

A ​Széchenyi-díjas társadalomtudós és író, költő, Kapitány Gábor izgalmas története Elrabolt Gyermekek nyomába eredve próbálja felgöngyölíteni világunknak a nagypolitika és az egyének sorsa közti rejtett összefüggéseit. A cselekmény a fél glóbuszon át mozgatja hőseit: járunk Angliában és az Egyesült Államokban, Itáliában és Marokkóban, Oroszországban és Kolumbiában, sőt egy-egy pillanatra még Óceánia vizein és az Istenek Földjén is, de azért a középpontban Magyarország áll, s egy család három fia, akik éppen a Kőszívű ember fiai is lehetnének – de nem azok (vagy mégis?), valamint egy amerikai egyetemista, aki a hun Attiláról írja szakdolgozatát. A könyv műfaja a mese és a szatíra, az eposz és a regény között egyensúlyozva állítja görbe tükör elé a különféle elvakultságokat, a békében, a mindennapi életben is folytatott kíméletlen háborút és az embereket hol emberfeletti képességekkel felruházó, hol a képességeket elsorvasztó „nyomorító (háttér)hatalmakat”, a modern világ „isteneit”, no és persze az „emberi természetet”. A hagyományos értelemben cselekményes elbeszélés olvasható egy nyomozás történeteként, sajátos összeesküvés-elméletként, de az emberek életét meghatározó erők valóságos működését feltárni igyekvő szellemi erőfeszítésként is. Mindazonáltal – egy filmszerűen pergő, fura mesébe merülve – az olvasó lépten-nyomon ráismerhet arra a világra, amelyben élünk.

Egyes ismerői szerint A nagy-nagy háború az elmúlt évek egyik legjobb, legeredetibb magyar epikai teljesítménye.

A szerzőnek a Gondolat Kiadónál eddig megjelent regényei: Álommalom (2014), Mozart d-moll zon­­go­ra­­­verseny (2017).

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI