Leírás / Fülszöveg

Leonyid Leonov: A csavargó

Egy késői téli estén, hosszas és meddő élelemkeresés után, céltalanul indult hazafelé, s váratlanul találkozott egy emberrel, aki a hóna alatt lófejet cipelt. Fjodor Andrejicsnek földbe gyökerezett a lába arra a gondolatra, hogy hátha a sors rendelése szerint végül is ő lesz a fent említett fej boldog birtokosa.
Páratlan szökkenéssel, nehezen fújtatva és hadonsázva odaugrott a váratlanul megjelenő emberhez, hogy futtában felajánljon neki a fejért vagy másfél-két milliót. Ám az ugrás parabolája szemlátomást oly hirtelen volt, Fjodor Andrejics ábrázata pedig oly vérszomjas, hogy a váratlanul felbukkanó ember nyomban a hóba hajította a lófejet, és vadul futásnak eredt a hatalmas és megveszekedett ember elől - a havas derengésben annak vélte Fjodor Andrejicset. Elég jól futott, az akkori időkhöz képest csodálatos fürgeség lakozott lábában, csakhamar el is tűnt a szem elől az esteledő mellékutca sűrű, kormos homályában.

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI