Linn Ullmann Stella zuhan
Részlet a regényből:
A kanapén fekve olvasok, mikor bejön Martin.
- Elhagylak, Stella, összecsomagoltam a holmijaimat, kivettem egy lakást. Nem bírom tovább ezt az egészet... a ház, a gyerekek, Bi ... nem bírom.
- Nem hiszek neked - válaszolom. Nem emelem rá a pillantásomat, egyre csak a könyv lapjait bámulom mereven.
Nem először mondja ezt. Leül, fejét a vállamra hajtva sír.
- Nem bírom tovább. Ha itt maradok, előbb-utóbb semmivé foszlom.
- Nem fogsz elhagyni. Nem hiszem el, hogy összecsomagoltál, és kivettél egy lakást. Martin egyre csak sír. Megsimogatom a fejét.
- Az egész életünk por és hamu - hajtogatja.
- De akkor sem hiszem el, hogy elhagysz. Rám emeli a tekintetét, nem tudom eldönteni, a pillantása gonosz-e vagy jóságos. Biztosan tudom azonban, hogy most nem hagy el, egy rövid időre még velem marad.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek