M. Du Potet: A felfedezett mágia

Az ​ókori mágiát a költészet és a szimbolika vastag fátyla borítja. Olyan nyelvbe van öltöztetve, amely gazdag harmonikus szépségekben, de tele van rejtélyekkel. Mi, az újabb korok gyermekei, elveszítettük a kulcsot titkos nyelvükhöz, amely a teremtés misztériumát őrzi számunkra. Türelmesen és kitartóan kell az újat keresnünk, hogy bejussunk abba az épületbe, amelynek ajtóit az évszázadok változásai betemették. A törmeléket el kell hordanunk, hogy unokáink helyreállíthassák a csodás templomépületet. Az új ismereteknek tudományosan is megalapozottnak kell lenniük, különben nem lesznek mások, mint olyan elképesztő trükkök vagy zavarok a természet rendjében, amelyeket eddig nem tudtak létrehozni; de nemsokára ismét elfelejtenék őket és így elvesznének, és a következő generáció már azt gondolná róluk, hogy babonák. A természetről való tudás rendszerének zártnak kell lennie, nem lazán egymás mellett sorakozó töredékekből kell állnia. Több mint egy tudomány, egy vallás, egy hit, és élén Istennek és a jövendőbeli életnek kell lennie.