Magyarország történeti kronológiája – Történelem, ahogy csak kevesen tudják tálalni
Kevés olyan történelmi sorozat létezik magyar nyelven, amely ennyire töményen, mégis ennyire átláthatóan és rendszerezetten adja át az ország múltját, mint az Akadémiai Kiadó gondozásában, a 80-as években megjelent Magyarország történeti kronológiája című négykötetes mű.
A sorozat az alábbi időszakokat öleli fel:
I. kötet: A kezdetektől 1526-ig
II. kötet: 1526–1848
III. kötet: 1848–1944
IV. kötet: 1944–1970
A szerkesztői gárda élén – tudomásunk szerint – Péter Katalin állt, aki neve garancia a tudományos megbízhatóságra. De ez nem egy klasszikus, száraz „lexikonféle”. Sokkal inkább egy idővonal mentén haladó történelmi útikalauz, ami nem regél, hanem tényszerűen rögzít – és pont ettől üt nagyot.
Miért ajánlom ezt a sorozatot?
- Rendszerezett, kronologikus felépítés – minden év, esemény és adat időrendben, világosan tálalva, minimális sallanggal.
- Kiváló hivatkozási alap – akár diák vagy, akár kutató, akár csak egy megrögzött történelemrajongó, ez a sorozat mindig kéznél való.
-- Egyensúly a részletesség és az olvashatóság között – nem regény, de nem is elrettentő táblázathalom.
-- Szakmailag megbízható – az Akadémiai Kiadó nem a bulvárosított történelemre megy, hanem a komoly tudományra. És ez jól is áll neki.
Kiknek való?
Tanároknak, diákoknak, kutatóknak, felvételizőknek, történészeknek, könyvtárosoknak – és mindenkinek, aki nem csak „szeretne tudni”, hanem valóban érteni akarja Magyarország múltját.
Egyetlen hátránya?
Talán annyi, hogy nem egy szórakoztató történelmi regény. De aki ezt a sorozatot választja, az nem kalandregényt keres, hanem támpontokat, adatokat és hiteles alapokat.
A Magyarország történeti kronológiája című könyvsorozat nálunk elérhető könyvei:
Leírás/Fülszöveg:
Az országhatárra vonatkozó általános szabályt nem alkalmaztuk az államalapítás előtti időre. Bevettük tehát egyrészt a magyar őstörténet és a vándorlások adatait, valamint Magyarország földjének a honfoglalás előtti históriáját. Még egy kivételt tettünk: a politikai emigrációk és a határainkon kívül élő magyarok életének legfontosabb adatait is közöljük. A történelmi országhatáron belül viszont igyekeztünk valamennyi itt élő nép (nemzet) fejlődését szóhoz juttatni.
A szomszédos népek múltjából, az egyetemes történet eseményeiből csak a legfontosabbakat közöljük, azokat,amelyek közvetlenül hatottak a magyar viszonyokra, vagy amelyek az emberi fejlődés általános mérföldkövei.
Arra törekedtünk, hogy a történeti élet egészét átfogjuk; tehát a politikai és katonai eseményeken túllépve a demográfiai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés dátum szerint megfogható fontosabb eseményeit, jelenségeit is."
Szerzők:
1.kötet (1526-ig): Kovács Tibor, Tóth István, Bálint Csanád, Fodor István, Érszegi Géza, Solymosi László, Körmendy Adrienne, Engel Pál, Teke Zsuzsa, Szakály Ferenc
2.kötet (1526-1848): Barta Gábor, Granasztói György, Péter Katalin, Nagy József Zsigmond, Vissi Zsuzsa, Váradi Géza
3.kötet (1848-1944): Várady Géza, Somogyi Éva, Pók Attila, Szabó Dániel, Csurdi Sándor, Fejes Judit, Stier Miklós, Vida István
4.kötet (1944-1970): Vida István, Varga F. János, Borus József
És a tucatnyi lektor…