Mezei Gábor, a fiatal kortárs líra egyik legtehetségesebb képviselője második kötete fiktív kémia. Verseiben olyan világ bontakozik ki, ahol természetes és nem-természetes határai mintha soha nem is léteztek volna. Az organikus nem forrása semminek, erdő és város mindig is összeért. Mezei lírájának pulzáló, mégis prózát idéző zenéje ciklusról ciklusra, fiktív természetrajzokon, recepteken, növényi, állati, emberi teremtmények keveredésein keresztül változik, mégis egységes, sajátosan erős líranyelvet teremt.