"Az élet is társasjáték, igaz? Nem élünk magányosan, mint Robinson. Bár neki is volt egy alattvalója. De hol van itt a labda hoci-nesze? Ki adja vissza pontosan a kezedbe, hogy még csak ne is kelljen fáradni miatta? Ki adta vissza neked vagy nekem? Pedig milyen szép, pontos ívben repítettük... Nem szeretem az olajozott előadásokat, azok mindig gyanúsak. Szeretem a váratlant. Nem a labdajátékot, hanem a párbajt. A szúrás is társasjáték, hiszen minimum két ember kell hozzá. De a szúrást ki kell panírozni. Ébernek kell lenni és koncentráltnak. A színésznek ezt a játékot kell játszani. Dobja a labdát, igazán, őszintén, életszerűen. Nyersen. Dobja a labdát, mindig csak dobja."