P. R. S. Moorey: Bibliai tájak

Leírás / Fülszöveg

P. R. S. Moorey: Bibliai tájak

(A múlt születése)

Palesztina, a Szentföld, a bibliai tájak, a zsoltáros Dávid és a bölcs Salamon, a lángoló szavú próféták s az ihletett írástudók, Jézus és az apostolok születésének, igehirdetésének és szenvedésének színhelye már sok évszázad óta volt célpontja vallási élményt kereső zarándokoknak, a történelmi emlékekben gazdag vidéket megismerni akaró, kíváncsi utazóknak, és nem kevésbé a bibliai elbeszéléseket a tárgyi emlékekkel, netán fennmaradt feljegyzésekkel szembesíteni akaró régészeknek, történészeknek, kutatóknak. A bibliai idők és történeti színhelyei felkutatásának és tanulmányozásának igénye azután újabb lendületet és irányt kapott a múlt század első felében meginduló és már kezdettől fogva jelentős sikerekkel járó, rendkívüli érdeklődést is keltő közel-keleti, egyiptomi és előázsiai ásatások által. Új, eddig ismeretlen vagy megfejthetetlen írásrendszerek tárták fel titkaikat, ismeretlen vagy alig ismert népek, nyelvek, kultúrák tárultak fel: egyiptomi hieroglifikus és hieratikus írású szövegek, sumer, akkád és asszír eposzok, himnuszok, királylisták és a hódítók nagy tetteit magasztoló hivatalos feliratok, ugariti mitikus költemények, babiloni és hettita törvénykönyvek - csupa izgalmas szöveg, amely mind, hol közvetlen, hol távolabbi kapcsolatban állt a Bibliából ismert hagyományokkal, törvényekkel, tanításokkal.
A kezünkben lévő könyv tudós szerzője nem "bibliai régészetet" ad, hanem a régészet segítségével a bibliai országok, a Bibliában megnevezett tájak egykori népeinek életét, valóságát, mindennapjait: szerszámait és szokásait, kézműveseinek technikáját és gondolkodóinak eszméit akarja hozzánk közel hozni. Nincs eleve eltökélt szándéka hittételének igazolására vagy cáfolatára. A higgadt tudós módszerével közöl tényeket, ismertet feltevéseket, érveket és ellenérveket. Sorra vonultatja fel olvasói előtt Kánaán földjének egyes korszakait - a "kanaáni" bronzkor kezdeteitől az "izráeli" vaskorig, majd a két zsidó állam (Júda és Izráel) bukása utáni hódítók teremtette rendezés időszakáig. Mindvégig szeme előtt tartotta a Biblia elbeszéléseit: de nem a pozitív vagy negatív kicsengésű "hitvita", nem is a merő illusztratív bemutatás céljából: hanem azért, mert "a Biblia világa" önmagában, a maga anyagi valóságában is szép és izgalmas, és ezt a világot akarja megismertetni, a szó igaz értelmében "láttatni" az olvasóval. Látjuk és el tudjuk képzelni a mindennapi tevékenység során használt cserépedényeket ugyanúgy, mint Salamon egykori templomát (és még azt is, hogy a bibliai adatok alapján hányféleképpen lehetett és lehet ma is elképzelni - rekonstruálni). Bejárjuk a tágabb környékből is mindazon térségeket, amelyek a bibliai tájakhoz kapcsolódnak: Főniciát, a merész hajósok, elszánt gyarmatosítók, körmönfont kereskedők és egy fölöttébb gyakorlatias írásrendszert kidolgozó írnokok hazáját, majd a perzsa birodalmat is, a maga perszepoliszi király palotájával, amelyből kerek két évszázadon át Judaeát is kormányozták.

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI