Philippe Blasband: Hamuból és füstből
Hamuból és füstből című regényével Blasband épp úgy elbűvölte az olvasókat, mint a kritikusokat (a könyv Rossel-díjat kapott). Az önéletrajzi elemekkel átszőtt történet az ifjú Iradzs Lévy emlékeit örökíti meg, akinek az iszlám forradalom idején családjával együtt menekülnie kellett hazájából, Iránból. Elbeszéli anyja családjának, a Hosseinik nemzetségének történetét, argentin zsidó apja életét, Cendres, egy fiatal prostituált iránti fájdalmas szerelmét, izraeli tartózkodását.
A regény két fő motívuma a szereplők gyökértelensége és a szerelem tragikus víziója. Iradzs elvesztette identitását, de a befogadó ország polgárainak életmódjához sem képes alkalmazkodni. Iradzs anyja nem tud sikeres üzletasszonnyá válni, apja az alkoholba menekül, bátyja, Maurice a férfiprostituált mesterségében véli megtalálni önmagát.
Nem csak Iradzs Cendres iránti szerelme maradt viszonzatlan: nagybátyja, Bizsan reménytelenül szerelmes lévén unokahúgába, Omideh-be, addig nézett a napba, amíg megvakult. Ifjú-Hosseini házasságai rendre válással végződtek.
A regény rendkívül mély érzéseket és gondolatokat tartalmaz. A cím első részére (hamu) utaló epizódok Maurice-nak egy féltékeny szerető általi megmérgezése, elhamvasztása, a forró szenvedély, amely Iradzsot Cendres-hoz fűzte, majd a fiatalember izraeli útja a bátyja hamvait tartalmazó urnával a viszonzatlan szerelmet és a halált írják le. Iradzs, hogy ne hagyja a múltat füstté válni, meg akarja írni emlékiratait. De próbálkozása kudarcra van ítélve, az írás képtelen életet adni a múltnak, ellenkezőleg: Minden szó elpusztítja az emléket, amit leír. A mondatok eltörlik gyerekkoromat. Az írás lehetetlenné teszi, hogy újra azzá legyen, aki volt. De szavaiból egy világ születik, még ha hamuból és füstből áll is.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek