Pierre Emmanuel önmagáról

A kötet a francia Pierre Emmanuelt (1916-1984) mutatja be vallomásai és költeményei tükrében. Emmanuel (aki Pilinszky barátja volt), korunk nagy istenkeresőinek sorába tartozik: Péguy, Claudel, Mauriac katolikus világszemléletével rokon világra mutatnak rá az itt közölt szemelvények. Emmanuel, aki átküzdötte magát az ateizmus telén, így vallott Az emberi arc című kötetében (1965-ben): "Biztos vagyok abban, hogy a hit a világ tavaszát jelenti, amint az ateizmus a telet. Ám a tél méhében hordozza mindig a tavaszt; januárban már rügyeznek a mandulafák. Csaknem egy fél évszázadon át télben éltem, de mindig éreztem, hogy mozgolódik a tavasz, és egyre fokozódott bennem a vágy, hogy hirdessem a tavasz jöttét. Mert a tavasz hirdetése is hivatás. Törekvésem nem más, mint újrakezdeni, most, a hitetlenség korában, a visszatérést; az éltető felemelkedést a Transzcendenshez." Emmanuel programja ma magyar földön is időszerű.