Tóth-Máthé Miklós novelláskötete mai emberekről szól, mai világunkról, többnyire szatirikus, ironikus vagy éppen groteszk hangvétellel, ám a mulatságos, gunyoros írások mögött nehéz emberi sorsok, fájdalmas életek villannak fel, olyan mindennapi hősök, akikre régi ismerőseinkként csodálkozhatunk rá. Az író felhasználja a novellának mint műfajnak szinte valamennyi fogását, nem idegenkedik a csattanótól sem, s életismeretét úgy kamatoztatja, hogy közben szórakoztat és szinte észrevétlenül tanít is, emberségre, s az embertelenség, az ostobaság, az önzés megvetésére. Legjobb novelláiban, mint a címadó Világszám-ban vagy a Lomtalanítás-ban pedig úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy elidegenedett hétköznapjainkat az abszurd eszközeivel hozza új megvilágításba.