Kezdőlap » Tudástár » További szerzők » Agócsy Pál
Dr. Agócsy Pál (1922–1997) magyar botanikus, növénynemesítő, zoológus és ismeretterjesztő szakíró volt, aki egyaránt jelentős munkát végzett a mezőgazdasági kutatás, a múzeumi gyűjteményépítés és a természetismereti nevelés területén. Munkássága sokoldalú, a növénynemesítéstől a csigák kutatásáig, a tudományos publikációktól az ismeretterjesztő könyvekig ívelt.
Agócsy Pál 1922. június 28-án született Szegeden. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1941 és 1943 között a Szegedi Egyetemen folytatta tanulmányait. A háborús évek miatt tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen fejezte be, ahol 1947-ben megszerezte egyetemi végzettségét. Egy évvel később Mosonmagyaróváron növénynemesítői szakmérnöki oklevelet kapott.
Pályáját a szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben kezdte, ahol az alkalmazott botanika és a növénynemesítés területén dolgozott. Nevéhez fűződik az „Alfa” olajlen kinemesítése, amelyért a Földművelésügyi Minisztériumtól elismerést kapott. 1951 és 1953 között a Budapesti Kertészeti Kutatóintézet tudományos munkatársaként rózsanemesítéssel foglalkozott.
Az 1950-es évek második felében pályát váltott, és a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában helyezkedett el, ahol előbb segédmuzeológusként, később muzeológusként dolgozott. Kutatásai ekkor már az állattan felé fordultak: különösen a puhatestűek (malakológia) tanulmányozásában ért el eredményeket. Részt vett a múzeum 1956-ban megsemmisült csigagyűjteményének újjáépítésében is, és évtizedeken át dolgozott a hazai csigafauna feltárásán.
Agócsy Pál nemcsak kutatóként, hanem lelkes ismeretterjesztőként is tevékenykedett. Számos cikket írt a növények és állatok világáról, közérthető módon mutatva be a természet törvényszerűségeit.
Kiemelkedő népszerűséget szerzett „Kaktuszok, pozsgások” című kötete, amely a pozsgás növények világát ismerteti, és máig keresett darab a természetkedvelők körében. Emellett rendszeresen tartott előadásokat, ifjúsági természetbúvár szakköröket vezetett, és közreműködött televíziós ismeretterjesztő műsorokban is.
Dr. Agócsy Pál tevékenysége hidat képezett a tudományos kutatás és a szélesebb közönség számára készült természetismereti tartalmak között. Munkássága nyomán számos fiatal kapott kedvet a természetkutatáshoz, a múzeumi gyűjtőmunkához és a növények megfigyeléséhez. Tudományos igényű, mégis közérthető stílusa ma is példaértékű.
Életművében egyszerre jelenik meg a tudós precizitása és a tanár lelkesedése – ennek köszönhető, hogy neve a 20. századi magyar természettudományos ismeretterjesztés egyik meghatározó alakjaként maradt fenn.
![]() |
Földünk félsivatagos, sivatagos tájain sok olyan növény él, amely a szárazság időszakait úgy vészeli át, hogy testében vizet tárol. Ezek a vaskos szárú vagy levelű növények a szukkulens, jó magyar szóval pozsgás növények. A legtöbb kaktusz is pozsgás, de nem minden pozsgás növény kaktusz. száraz éghajlatú tájakon más növénycsaládok is berendezkednek a víztárolásra, így vannak pozsgás kutyatejfélék, liliomfélék is. Sokszor a megtévesztésig hasonlítanak a kaktuszokra. sok zöld színű pozsgásnak nincs levele, egész testfelületén folyik a fény hasznosítása. Másoknak a levelei húsossá váltak vagy tövisekké módosultak. Hazánkban is élnek pozsgás növények, mint például a kövirózsák. |
Termékeket szeretne elmenteni? Jelentkezzen be fiókjába.