A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése

"A hyperthymia emelkedett hangulat, mely elegendően erős ahhoz, hogy átható hatása legyen az egyén világértékelésére és arra, hogy milyen módon viszonyul és / vagy reagál a különböző élményekre és tapasztalatokra. Nem azonos az euphoriával, mely egy adott érzésre utal, azaz inkább érzelmi válasz vagy reakció. A kifejezés a görög "hyperthyme" kifejezésből származik, melyet Ziehen 1905-ös kiadású művében alkalmazott azon személyiségek leírására, melyek "természetes jó kedvet mutatnak, ami optimizmussal és szangvinikus temperamentummal társul". Schneider (1959) úgy vélte, hogy a "hyperthymiás pszichopátia" annyiban jelent fejlődést Kraepelin (1921) alapvetően ingerlékeny (constitutionally excitable)" terminusához képest, hogy nem feltételez kapcsolatot a bipoláris "mániás depressziós betegséggel". E könyvben a "hyperthymiás rendellenesség" kifejezést a Zieheni (hyperthymiás pszichopata lelki alkat) és a Schneideri (hyperthymiás pszichopátia) értelmezésnél egyaránt tágabb értelemben használjuk. A kifejezést átfogó értelemben fogjuk használni, mely a különböző unipoláris (monopoláris) hypertymiás, vagyis hypomán és mániás állapotokat valamint a Leonhard-féle (1957) "tiszta euphoriát" egyaránt magában foglalja. (...)" (Gaszner Péter)