A középkori Magyarország egyházjogáról, a hazánkban is érvényes egyetemes kánonjogi előírásokról, azok ismeretéről, követéséről, alkalmazásáról, de a hazai részleges egyházi jogalkotásról, a zsinatok és püspökök törvényhozói munkásságáról, a szerzetesjog egyetemes és hazai emlékeiről is számos részlettanulmány látott napvilágot az utóbbi évtizedekben. A kutatások különösen a külföldi és hazai könyvtárak kéziratos kódexeinek vizsgálata terén jártak figyelemre méltó eredményekkel. A kötetbe foglalt tanulmányok alapján mind az oktatás és a könyvkultúra, mind a zsinati jogalkotás területén további erőteljes vonásokkal gazdagodik az a kép, mely az utóbbi évek kutatásai nyomán hazai középkori egyházjogunkról kialakult. Nem sajátos, szinte törvényen kívüli terület volt hazánk, hanem a középkor folyamán egyre nagyobb mértékben – legalábbis a kánonjog területén – az egész Európát átjáró római-kánoni jogi kultúra erőteljes érvényesülésének színhelye. Ennek egyre részletesebb bemutatása pedig az egységes európai jogi kultúrához visszataláló korunkban különösen is aktuális.