Conn Iggulden: Az uralkodó 1-5. (Teljes sorozat)

Leírás / Fülszöveg

Conn Iggulden: Az uralkodó 1-5. (#90)

1. Róma kapui

Az i.e. 1. században egy Róma városán kívül fekvő birtokon két fiatal fiú szenvedi végig a hagyományos nevelés minden kínját, így készülnek az életre: katonák lesznek és vezérek, barátok és vetélytársak.

Gaius és Marcus alig jutott a felnőttkorba, amikor váratlanul kirobbant rabszolgalázadás veszedelmével kell szembenézniük. Csatába állnak, hogy a puszta életüket mentsék. Ezért Rómába menekülnek, ahol meg kell állniuk a saját lábukon, ami nem egyszerű a világ legizgalmasabb, leglüktetőbb városában. A fiúk nem tudnak és nem is akarnak ellenállni Róma kísértéseinek és veszélyeinek.

A senatorok között kíméletlen küzdelem indul a hatalomért. Véres összecsapások robbannak ki a polgárok között, melyek alapjaibanrázzák meg a római köztársaságot. Julius Caesar ott akar lenni a küzdőtéren.

A gladiátorok látványos küzdelmétől a consulok intrikájáig, a köztársaság gyarapodásáért vívott kegyetlen háborúktól a birodalmat szétszaggató politikai konfliktusokig és szenvedélyes szerelmekig mindent elmesél az ókori Rómáról Az uralkodó c. négykötetes regényfolyam. Annak a legendás férfinak lenyűgöző erejű, sodró lendületű története ez a könyv, aki a legtöbbre vitte a Római Birodalomban. A neve: Gaius Julius Caesar.

Az első kötet: Róma kapui az ókori politikus és uralkodó gyermek- és fiatalkorát dolgozza fel merőben új hangot ütve meg a történelmi regény műfajában. Az eseményekben gazdag, öntörvényű történet egy lenyűgöző világba viszi olvasóját.

Conn Iggulden a londoni egyetemen hét évig adott elő angol irodalmat, jelenleg szabadúszóíróként keresi kenyerét. Első műve Az uralkodó c. négykötetes regényfolyam.

2. Királyok halála

A ​fiatal Julius Caesar Rómából Sulla diktatúrája elől menekülve beáll katonának egy hadigályára, amely a Földközi-tengeren védi a Köztársaságot az ellenségtől. A hajót azonban kalózok tőrbe csalják, Juliust társaival együtt elfogják, s csak hatalmas váltságdíj fejében teszik őket partra. Észak-Afrikában. Caesar kihirdeti, hogy bosszúja elől senki sem menekülhet – legkevésbé a kalózok. Saját sereget gyűjt az észak-afrikai provinciában, mellyel leveri a Róma ellen lázadó görögöket, a kalózoktól visszaveszi az elrabolt pénzt és a váltságdíjat, s katonáival győztesként tér vissza Rómába. Bátorságának, kérlelhetetlenségének híre messze megelőzi az Örök Városban. Rómába visszatérve gyermekkori barátjának, Marcus Brutusnak a seregével egyesíti saját légióját, s katonáival részt vesz a Spartacus-féle rabszolgalázadás leverésében. Útjukat visszafelé Rómába az út mellett keresztre feszített rabszolgák haláltusája kíséri. A köztársaság végnapjait éli, Julius Caesar és Marcus Brutus kezében pedig egyre nagyobb hatalom összpontosul…

3. A kardok mezeje

A regény cselekménye akkor kezdődik, amikor Caesar véglegesíti azoknak a bizalmi embereknek a körét, akik légióiban hadvezérként számításba jöhetnek. Amikor elérkezik az idő és az alkalom, hogy megszerezze a konzuli címet, Hispániából visszatér Rómába. A városban azonban ármány és összeesküvés fenyeget mindent, amit értékesnek és fontosnak tart. Crassusszal és Pompeiusszal együtt muszáj-szövetségre lép, s megalakul az első triumvirátus: hárman felosztják maguk között a hatalmat. Julius barátaira hagyja Rómát, s elindul, hogy a köztársaságnak hatalmas, véres pusztító harcok árán új területeket szerezzen. Eljut Galliába és a térkép szélére, Britanniába. A köztársaság utolsó napjait éli, Pompeius diktátornak neveztette ki magát. A hírek hallatán Julius Caesar légióival vissza akar térni az Urbsba, hogy az események részese és alakítója lehessen, s átkel a Rubiconon…

4. A háború istenei

Háború ​készülődött; a hosszas versengés után kenyértörésre került sor Pompeius római diktátor és a galliai meg a britanniai diadalmas hadjárataiból hazatérő Julius Caesar között. Tábornokaival és négy veterán legiójával a tábornok átlépte a Rubicont, és megindult Róma felé. Ám sohasem könnyű a saját népünk ellen harcolni. Caesar rögös útra lépett, amikor Brutus, Marcus Antonius és Octavianus kíséretében belovagolt Rómába. Lángoló szónoklatai a Senatusban és a nép előtt megerősítették szerepében, és gyarapították az önbizalmát. Most már meg volt győződve róla, hogy méltó a vezéri szerepre és a teljhatalomra.
Ám Róma nem a birodalom. Hispaniában, Africában, Görögországban és Kis-Ázsiában maradtak még Pompeiushoz és a római államhoz hűséges légiók. Meddig tartanak ki Caesar mellett a régi barátok? Lehet-e győzni ilyen körülmények között?
Ceasar számára semmi sem lehetetlen: először Pompeius római seregét győzi le Görögországban, majd Egyiptomból csinál római provinciát nem utolsó sorban legendás szerelme, Kleopátra hathatólagos közreműködésével. Néhány hónappal később közös gyermeküket mint lehetséges utódát mutatja fel a Forum Romanurnon, ám a tömeg lelkesedése várat magára.
A hűséges társak és elsősorban Brutus úgy érzik, Caesar sutba dobta a köztársaság hagyományait…. A háború istenei a nagyravágyás és a hűség, a barátság és a hatalom, a szerelem és a háhorú története. Eposzi méretű mese, amely Rómából Görögországon át Egyiptomba, majd ismét Rómába viszi az olvasót, és megmutatja, hogy még a legkülönb embert is megváltoztatják az elsöprő sikerek. Ez a kötet koronázza meg a remek Az uralkodó c. négykötetes sorozatot.

5. Az istenek vére

I.e. 44. március idusán Róma legnagyobb hősét, Julius Caesar consult brutálisan meggyilkolják saját szövetségesei, akik a Senatusban magukat szabadítóknak nevezik. Ezek a szabadítók nem mérik fel azonban, hogy Caesar fogadott fia, Octavianus mekkora erőt képvisel. Őt később a történelem Augustus császár néven ismeri.
Miután Octavianus kiegyezik egyik legnagyobb ellenfelével, Marcus Antoniusszal, megakadályozza, hogy a római nép bosszút álljon a gyilkosokon Caesar haláláért. Minden igyekezete ellenére azonban a szabadítók többsége nem természetes halállal hal meg. Octavianus gyűlölete és bosszúja elsősorban az Athénba menekülő Brutus, Julius Caesar gyermekkori barátja ellen irányul, aki mostanra a gyilkosok vezető alakja lett. A csata Philippinél dől el i.e. 42. október 23-án.

Julius Caesart több mint 20 késszúrással meggyilkolták
a nép a gyilkosok fejét akarja
véres megtorlás következik
i.e. 42. október 23. Philippi

Ajánljuk figyelmedbe

David Gibbins: Total War: Rome 1-2. Karthágónak vesznie kell + Attila kardja (Teljes sorozat)

 

Ár 7 000 Ft

Készleten 1

- +

Teljes sorozat

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI