Kötetünk azt vizsgálja, milyen jogi módszerrel lehet megjelölni, konkrét formában rögzíteni azokat a feladatokat, amelyeket a keresztény ember nem csupán személyes hitének őszinte megvallásaként vagy hitén alapuló élete tanúságtételeként végez, hanem az Egyház nevében, mintegy hivatalos egyházi ténykedésként. A II. Vatikáni Zsinat különösen is felhívta figyelmünket arra, hogy a világi hívők is cselekvő szerepre hivatottak az Egyház életében. Azóta is gyakorlati és elméleti kutatás tárgya, különleges érlelődési folyamat színtere a klerikusok és világiak közti feladatmegosztás kérdésköre az Egyházon belül. Ebben a tanulmányunkban először az egyházi hivatal fogalmának fejlődését vizsgáljuk, majd a világiak és a klerikusok hivatalainak különbségével foglalkozunk, végül a szentségekben kapott küldetésből, mint az egyházi közfunkciók megszervezésének általános alapjából kiindulva javaslatokat teszünk az Egyházon belüli közfeladatok ellátásának rendszerére, illetve a hatályos kánonjogban felvázolt rendszer működtetésére." (Erdő Péter, Esztergom-Budapesti érsek)