Kőszeghy Péter: Balassi Bálint

Kőszeghy ​Péter Balassi-monográfiájának első kötete (Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész, 2008) a költő életrajzát tárgyalta. A Balassi Bálint. Magyar Amphión a költőt és írót próbálja értelmezni. Mondatok a könyvből: „Nemigen tételezhető fel, hogy csak nálunk lett volna másképp, csak a magyar szerelmes népe ne használta volna fel a középkori vallásos költészet készen kínált frazeológiatárát. Csak egy nyelv van a szeretetre.” "(…) valószínűsítem, hogy Paksi Mihály a magyar Eurialus és Lucretia szerzője. Viszont: eszem ágában sincs Paksi Mihály és a Pataki Névtelen személyét bizonyossággal azonosítani." „(…) a közös nyelvből merítés, a hagyomány legalábbis bonyolultan keveredik az úgynevezett hatással.” "Hány váradi rendezett kiadás volt? Négy vagy kettő? A kérdés – az én jelenlegi tudásom szerint – eldönthetetlen." „(…) mindaz, amit érthetetlen ellentmondásnak véltünk: meglehet, nem az. Bevett szerkesztői gyakorlat.” "Az inventio poetica ilyetén alkalmazása, felfogása teljesen kivételes." „Ez a szóhasználat Balassi tévedése, a terminus félreértése.” "Első 33 vers (gyermeksígétül fogva házasságáig szerzett): Szerelmek. Második 33 vers (kiket házasságába, kiket a felesígitül való elválása után szerzett. Jobb ríszre a virágénekeket inkább mind Juliárúl): EGY Szerelem (Julia). Célia-versek: A Szerelem (Célia=Julia=Ámor=Szerelem)."