Szappanos Gábor Ajándéknapok a túlvilágról
"FELTÁMADUNK - DE MÁSKÉPP" Ez is lehetne Szappanos Gábor harmadik novelláskötetének mottója. Az Apokrif történetek és a Szárazbabódi dekameron szerzőjének új könyvében a holtak (sőt, olykor az élő halottak is) rendhagyó módon feltámadnak, és fenekestül felforgatják az élők világát. Hunyadi Mátyás a nándorfehérvári győzelem évfordulóján tesz rendet Magyarországon? Lukács György szobra egy fiatal filozófiatanárnak okoz galibát: az elbeszélő édesapja a túlvilágról látogat haza, és kavarja fel a családi érzelmeket: az Ezeregyéj, Krúdy és Márai Szindbádja pedig igazi irodalmi vándoralakként újfent kísérletezni kezd, és hol egy óbudai vendéglő személyzete, hol egy temető női csontvázai, hol egy görög kisváros rendőrei bánják feltámadását. Ráadásul, gyanúsan hasonlít új életre álmodójára, Szappanos Gáborra...
A könyvben azonban nemcsak a feltámadás és újjászületés módozatai és következményei változatosak, hanem az ábrázolástechnikák és beszédmódok is: a könyvben olvasható tíz írás között van történelmi mese, sokrétű példázat, legenda, monológ, naturalisztikus eroto-groteszk... A szerző ismét bizonyította, hogy sok hangszeren és sok húron képes játszani - s mindegyiken virtuóz módon.
E »túlvilági« novellák maguk is újjászülettek - írja Madarász Imre a könyv utószavában - : miután nyomdafestéket láttak folyóiratokban, és komoly irodalmi díjakat nyertek el, most együtt csábítanak szindbádi kalandos felfedezőutakra, melyek akkor is egzotikusak-mágikusak, ha földhözragadt jelenünkről szólnak, és akkor is realisztikusak, amikor csodákat mesélnek.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek