Christopher Diable: Abraham Coles taxisofőr leghosszabb útja
(Rakéta Regénytár)
"- Abraham... Cordélia ott állt előtte, gyengéden rázogatta, kék szemében meglepettséggel vegyes félelem tükröződött, mintha álomból riadt volna fel. - Abraham. Azt hiszem, valaki járkál itt. - Valaki? Nem egészen értette. Szemhéja nehéz volt és sajgott. Egy csikk füstölgött mellette az asztalon. Pedig úgy érezte, órák óta nem gyújtott rá... Melyik pillanatban aludt el? - Lépéseket hallottam. Léptek zaját. Mintha valaki a ház körül settenkedne - Maga... A csikket nézte, amely már majdnem végig égett. A vékony füstkígyó sűrű füstfelhővé vált, betöltötte a száját, fejét, teljesen megbénította. - Csak képzelődött... Ez egy ócska nyaraló... Minden recseg. És.... - Dehogyis! Kintről hallottam. Biztos hogy van kint valaki. Hallgassa! A zsaluk elszabadultak, és ismét a falhoz csapódtak. Egy tompa koppanás, egy nyikorgás, egy éles csattanás... - Hallotta? Cordélia megborzongott." Abraham, a mélabús, jólelkű taxisofőr, és Cordélia, a magányos, kallódó ifjú lányka ekkor még nem sejti, hogy olyan erők leselkednek rájuk, amely ellen szövetségük mit sem ér.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek