Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével beleegyezel, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.
Ok

Kezdőlap » Művészet » Császi Lajos: A média rítusai


        

Császi Lajos: A média rítusai

Készleten

 

Termékfigyelő
Raktáron: 1 db
Cikkszám: KD3759
Szerző(k): Császi Lajos
Kiadó(k): Osiris Kiadó; MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport
Kiadás: 2002 / Puhatáblás
Terjedelem: 197 oldal
ISBN: 9633893178
Kategória 1: Művészet
Állapot: 4/5 - Jó (Aláhúzások láthatóak benne)
Átvehető: 1-4 munkanapon belül
Megszerezhető pontok: 130 pont
Ár:
1 300 Ft

Vásárolni kívánt mennyiség:
  db  

Császi Lajos: A média rítusai

A könyv a kommunikáció és a nyilvánosság habermasi értelmezésének kritikai felülvizsgálatára vállalkozik. Fel kívánja vetni azokat a - kritikai elméletben előkerült vagy háttérbe szorított - kulturális kérdéseket, amelyek a médiakutatás mai elmélete és gyakorlata számára égetően fontosak. Ám nem valamiféle hiánylista összeállításáról van szó, inkább alternatív megoldások kereséséről. A rituális kommunikáció neodurkheimi elméletének ismertetése és alkalmazási lehetőségeinek bemutatása éppen ezt a célt szolgálja. Olyan társadalomelméleti keretet kínál, amely a kommunikáció Habermas által elhanyagolt szimbolikus aspektusait nemcsak bevonja a társadalomtudományi elemzés körébe, de annak középpontjába is helyezi. A neodurkheimi társadalomfilozófia ugyanakkor nem egyszerűen kiegészítője a kommunikáció habermasi fogalmának, hanem, mint látni fogjuk, lényeges perspektívaváltással is együtt jár.
A média társadalomelméletét az elmúlt évtizedekben Habermas „nyilvánosságparadigmája" uralta. Ez a nézőpont a médiát az okoskodó magánemberek olyan nyilvános fórumának tekintette, ahol elvileg lehetőség van a társadalom mindenkit érintő kérdéseinek racionális, érdekmentes tisztázására. Habermas azonban úgy látta, hogy a médiának ez a közéleti szerepe a 19. század közepétől kezdve politikai, gazdasági és társadalomszerkezeti okok miatt egyre kevésbé tudott érvényesülni. A média szerinte többé nem a társadalom szempontjainak és érdekeinek a kifejezője, hanem az életvilág gyarmatosítója, a mindennapi élet trivializálója. A kritikai társadalomelmélet legfontosabb feladatának ezért a média torzulásainak leleplezését tartotta a nyilvánosság utópikus ideálja nevében.

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI

Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét!

ODE2Y2ZjZ
Termékfigyelő
Watch DOG


Tájékoztatást kérek e-mailben az alábbi esemény(ek)ről:


       Ha a termék ára ez alá csökken: Ft

        Ha a termék elérhetővé válik készleten


E-mail címem: