József Attila nem azért „nem fejezte be” rendszerét, nem azért nem hozta végső formára, mert ebben betegsége vagy érdeklődésének ellankadása megakadályozta, de nem is azért, mintha osztotta volna a Hegel utáni filozófia gyanakvását a kerekded rendszerekkel és építőikkel szemben. – Mondhatnánk: filozófiatörténetileg naivan megkísérelte egy fogalmi rendszer kiépítését, s elsősorban a kiépülő rendszer maga számolta fel önmagát. Vagyis gondolkodásának belső lendülete, következetessége, Heideggert parafrazálva: gondolati rendszeressége rombolta le rendszerét.