Pótó János: Emlékművek, politika, közgondolkodás

Két ​tanulmányt tartalmaz ez a kötet. az első (Budapest köztéri emlékművei, 1945-1949) arra a kérdésre keresi a választ, hogy az 1945–1949 között Magyarországon lezajlott két politikai-hatalmi fordulat hogyan változtatta meg Budapest emlékmű-kultúráját. Ki, mikor és miért döntötte le a Werbőczy-szobrot és a nemzeti vértanúk emlékművét? Hogyan épült az Ereklyés Országzászló helyén szovjet emlékmű? Mi történt az irredenta szobrokkal és a "szegények püspöke2, Prohászka Ottokár szobrával? Miért kellett kicserélni egy első világháborús emlékmű egyik alakjának a fejét? Van-e valami köze a gellérthegyi szovjet emlékműnek Horthy Istvánhoz? MIért döntötték le a felavatás napjának hajnalár Raoul Wallenberg emlékművét? – Egyebek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ e könyv. A kötet másik tanulmánya (Így épült a Sztálin-szobor, 1949-1953) a sztálinizmus korának szimbólumává vált emlékmű építésének történetét mutatja be az ötlet megszületésétől a felavatásig. A könyvet több mint száz, nagyrészt eddig még sehol meg nem jelent fénykép illusztrálja. Külön érdekessége e fotógyűjteménynek, hogy tartalmazza a Sztálin-szobor pályázatára beérkezett valamennyi (30 db) pályamű eredeti fényképét.