André Maurois: A három Dumas

A ​romantika forrongó és egyben jövőbe mutató korszakának nagy írói-költői között érdekes és rangos helyet foglal el a két író-Dumas: az apa és a fiú. Az első a forradalomból kinövő bonyolult kor színes és lenyűgöző egyénisége, akinek maga az élete is valóságos regény: végigküzdi a romantika harcait, tucatszám ontja magából a regényeket, drámákat, útleírásokat, s – Balzactól eltérően – nemcsak az irodalomban éli ki mesés energiáit. Fia, az ifjabb Dumas, apjának nyűgöző hatása ellenére is kivívja helyét az irodalomban, és a század második felének nagysikerű írója lesz. A műből az olvasó elé tárul az egész XIX. század: a forradalom és a napóleoni császárság harcaitól, a legelső Dumas – a tábornok – dicsőséges és tragikus sorsától a század első felének forradalmain át a második császárságig, a kis Napóleon uralmáig. A személyi intrikákat, színházi kulisszatitkokat, írói kapcsolatokat felelevenítő gazdag levelezésanyag és Maurois stílusa, anyagismerete lebilincselő olvasmánnyá teszi ezt a művet, mely a szerző romantikus életrajzainak sorába tartozik.