Kezdőlap » Elbeszélések és novellák » Dobozy Imre: Váratlan hangverseny
Dobozy Imre: Váratlan hangverseny
Részletek Bertha Bulcsu Dobozy Imrével készített interjújából, 1975.
"-Válon születtem. Másfél évig laktunk ott. Apám katona volt. Anyai nagyapáméknál vártuk ki a háború végét. Onnan Vértesdobozra mentünk. Apám nagyapám földjén dolgozott. Aztán a 19-es tevékenysége miatt két évre ítélték. Tanácsköztársasági veteránként halt meg. Az öreg harmincévvel korábban kitanulta a bognárságot és a Dreher-uradalomban helyezkedett el.
- Katona voltál. Hogyan alakult a sorsotok 1944-ben? Határozni kellett, és a vezetéseddel nagyon sok ember vállalta a döntést.
- Ez egy karhatalmi század volt Érden. Bevetették, mert már ott volt a front. Átmentünk a szovjet hadsereghez. Akik élve maradtak, sokan törzstisztek, most mennek nyugdíjba (...) Életem egyik kedves emléke lesz az ismétlődő telefonálás: >>Kapitány elvtárs, X. Y. őrnagy vagy alezredes jelentkezem!<< Én sok mindent megírtam a háborúról direkt módon, de a magam részvételéről keveset (...) Ami engem illet, a magam emlékezetében olyan alak maradok, amilyen voltam. Nem akartam harcolni, azért lettem katonaszökevény, de mivel a körülmények >>vállaltak<< engem, hát én is vállaltam a körülményeket." Vissza
Legnépszerűbbek