Elsbeth Gugger: Hollandia

Kicsi, ​rendezett, kozmopolita és modern-ez Hollandia „Ha Hollandiára gondolok, széles folyókat látok, amint végtelen síkságokon lomhán haladnak át." Hendrik Marsman versének első strófáját minden holland iskolás ismeri. A víz fontos szerepetjátszik az ország életében-a felülről jövő éppúgy, mint számtalan folyóé és tóé, grachté és csatornáé, melyek finoman behálózzák Hollandia szinte egész területét. A Németországból érkező Rajna és a Belgiumból jövő Maas ugyanis az országot átszelve Rotterdamnál torkollik a tengerbe. A két folyó ugyanakkor Hollandiát is két részre osztja. Míg a boven de grote rivieren (a nagy folyók fölötti) terület népessége nagyrészt protestáns, a katolikus délen (beneden de grote rivieren) élők éetművésznek számítanak, akik szeretnek jókat enni és inni, megülik a farsangot, és mindent összevéve közvetlenebbek, mint az északi tartományok lakói. Nagyon fontos az Északi-tenger is homokos strandjai turisták tömegeinek jelentenek komoly vonzerőt. A hollandoknak ugyanakkor mindig védekezniük is kellett a vízzel szemben, hiszen az ország 42 000 km2-es területének egyes részei a tengerszint alatt fekszenek. A középkorban az emberek házaikat dombokra építették, melyeket védőgátakkal és töltésekkel kötöttek össze. Mégis egymást érték az árvízkatasztrófák. Egy különösen pusztító erejű orkán 1916-ban olyan óriási károkat okozott, hogy úgy döntöttek, a Zuider-zee-t gáttal lezárják: az egykori tengeri öbölből így jött létre az édesvízi IJsselmeer. (A holland zee tengert jelent, míg a meer tavat.) A 30 km hosszú, 90 m széles, kétsávos Afsluit-dijk, remek kerékpárutakkal és a hajók számára áthaladási lehetőséggel, 1932-ben nyílt meg.