Gyömrői Edit: Szemben az árral

Leírás / Fülszöveg

Gyömrői Edit: Szemben az árral

 Gyömrői ​Edit, aki mindenekelőtt József Attila utolsó pszichoanalitikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott. Erős affinitása volt az önkifejezéshez, az íráshoz, nem annyira szakmai publikációk, mint inkább önéletrajzi és fiktív történetek formájában. […] Két regényt is írt német nyelven. Az egyik az ötvenes években íródott, Otto Fenichel osztrák pszichoanalitikusnak ajánlott, bibliai tárgyú Megbékélés, amely 1979-ben jelent meg magyarul. A másik, önéletrajzi műve a magyarul először most napvilágot látó Szemben az árral.
    Az elbeszélésben két fő szál és idősík, a budapesti, bécsi és berlini múlt, illetve a ceyloni közelmúlt váltakozik, olykor vetül egymásra. Az ellenpontozás érezhetően stiláris eszköz is múlt és jelen, mozgalom és magánélet, városi kultúra és természet, Nyugat és Kelet képeinek és életszakaszainak megjelenítéséhez. A két szál – azaz a közelmúltra és a régmúltra való visszatekintés – váltakozásával a szerző felborítja a lineáris rendet, de a két vonalon belül az elbeszélés kronologikus, realista. A két színhez csatlakozik egy harmadik is, az írás jelenideje, maga a hajóút, az utasok, a személyzet, a politika hírei és a hozzájuk kapcsolódó belső monológok. Innen rugaszkodik vissza az elbeszélés a ceyloni közelmúltba, illetve a budapesti, bécsi, berlini régebbi múltba.

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI