KATEGÓRIÁK
-
Hamarosan megjelenő könyvek
-
Ajándékkönyvek és albumok
-
Állatvilág
-
Dráma
-
Egészség és életmód
-
Elbeszélések és novellák
-
Ezotéria és paratudományok
-
Életrajzok és önéletrajzok
-
Fantasy és sci-fi
-
Filozófia
-
Gasztronómia
-
Gazdaság, üzlet és politika
-
Gyermek- és ifjúságiirodalom
-
Hobbi és sport
-
Irodalomtudomány
-
Kaland és történelmi regények
-
Képregény
-
Könyvcsomagok és sorozatok
-
Krimi, horror és thriller
-
Műszaki
-
Művészet
-
Növényvilág és kertészet
-
Nyelvkönyvek és szótárak
-
Pedagógia
-
Pszichológia
-
Regény
-
Riport- és tényirodalom
-
Romantika és erotika
-
Szociológia
-
Tankönyv
-
Természetgyógyászat
-
Történelem
-
Útikönyvek és útleírások
-
Vallás
-
Versek és idézetek
-
Vicc és humor
-
Zene
-
Tudástár
Kezdőlap » Kaland és történelmi regények » Harry Martinson: Messzi volt Klockrike
Harry Martinson: Messzi volt Klockrike
(#Világkönyvtár)
Leírás / Fülszöveg
Harry Martinson Messzi volt Klockrike
(Világkönyvtár)
Az írtó - az 1974. évi Nobel-díjas - néhol hangot vált ebben a lírai alaphangú regényben: szikáran, érdesen tudatja, hányan vándoroltak ki Svédországból a századforduló gazdasági válságának éveiben, mekkora volt az öngyikosok száma a munkaképes férfiak tömegében, mekkor a fitalabb nők népességcsoportjában, és hányan váltak munkásból, kisiparosból, béresből csavargókká. A skandináv író vándorokról, bolyongókról, csavargókról írta ezt a regényét 1948-ban: nyugtalan boldogság- és szabadságkeresőkről és derűsekről, akik minduntalan visszatérő alakjai, hősei a skandináv irodalomnak, Ibsen Peer Gyntje óta szakadatlanul a modern irodalomnak is. De ez a sajátosan skandináv - történelmi és társadalomtörténeti - regény egyben egy világjelenség sajátos, szép és igaz vizsgálata is lett: Martinson évtizedeink csavargóiról - a társadalomból kiszakadtakról, kiszakadni vágyókról, társadalomtagadókról, munkátlan-igénytelen hippikről, hippizmusról - is írta ezt a regényt. Megelőzve azokat az évtizedeket, amikor a kapitalista világban ezrek vágtak neki a világ országútjainak, kerestek újféle hitet, alapítottak neo-buddhista szektákat, hirdettek életforma-tagadó anarchiát. Az európai jelen egy nagy írója egy munka nélkül maradt szivargyártó-manufaktúrai munkás csavargó-sorsának állomásan ugyanarról a boldogság- és szabadságkeresésről is beszélt, amiről Ibsen óta annyian. És történelmet is föltár. És embertelen kapitalizmust vádol, amely elől nem menekül, aki magányosan az országutakra menekül. A csavargók eltűnnek, szektáik föloszlanak a regény végén. az új tömeg neve: munkanélküliek. Egyesült föllépés az embertelen kapitalizmus ellen. A forradalom szót Martinson nem mondja ki: a történelmi távlat a figyelmes mai olvasó előtt nyílik meg.
Ajánljuk figyelmedbe
Hozzászólások
FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI
| Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek
