Sheila Bruckner: Mint gyöngyét a kagyló

Raymond nagyon szerette Elisabethet. Azt hitte, boldogsága felülmúlhatatlan. De amikor megtudta, hogy gyermekük lesz, rá kellett jönnie, hogy mindez még tovább is fokozható. Felidézve magában ezt az érzést, utóbb gyakran eltöprengett azon, hogyan is tudta túlélni azt a percet, amikor elvesztette feleségét, és emiatt eldobta magától újszülött gyermekét. Minden értelmét vesztette... az űr, amely utánuk maradt, betölthetetlennek tünt. Ekkora megrázkódtatás után vajon feléledhetnek-e újra a meghalt, eltemetett érzések egy másik nő, Joanna iránt is? Keservesen fájó szívébe beköltözhet-e még egyszer a szerelem?