Kezdőlap » Kaland és történelmi regények » Simon Scarrow: Wellington és Napóleon 1-4. (Teljes sorozat)
Simon Scarrow:Wellington és Napóleon 1-4.(Teljes sorozat)
1. Ifjonti vér
Simon Scarrow nagyszabású és lebilincselő új regénysorozatának első kötete életre kelti az európai történelem két hősének bámulatos történetét: Arthur Wesleyét, aki arra rendeltetett, hogy Wellington hercegévé váljon, és Napóleon Bonapartéét, a korzikaiét, aki Franciaország császárává küzdötte fel magát.
Arthur Wesley vezetőnek született és nevelkedett. Miután megtagadják tőle, hogy feleségül vegye szeretett Kittyjét, mivel nem felel meg azon elvárásoknak, amiket arisztokrata származása követel meg, Wesley a hazája szolgálatába áll. Számára a régi értékek kétségbevonhatatlanok: a nemzetet a királynak kell vezetnie. Arthur vöröskabátos brit tisztként az elsők között indul csatába a Francia Köztársaság ellen, hogy visszaállítsa a megdöntött monarchiát.
Napóleon Bonaparte a forradalom előestéjén lép be a francia hadseregbe. A korzikai származása miatt kívülállónak számító ifjú tüzértiszt abban hisz, hogy a vezetők kilétét csakis az érdemek dönthetik el, nem pedig a nemesi származás. Amikor Párizs népének elégedetlenkedése végül anarchiába torkollik, Napóleon a britek ellen vonuló forradalmi sereg arcvonalába kerül.
Ahogy a két hatalmas birodalom véres párbajba kezd, Wesley és Bonaparte egymás esküdt ellenségeivé válnak. A két fiatalember, akik egyikét a becsvágy vezeti, míg a másikat a kötelességtudat, még nem tudja, hogy egy nap az ő kezükben lesz Európa sorsa.
2. A tábornokok
A francia forradalmat követő zavaros időkben Napóleon Bonapartét árulással és megvesztegetéssel vádolják. A jó hírét csak az menti meg, ahogyan Itáliában és Egyiptomban vezeti a csapatait. Ám ezután haza kell sietnie Franciaországba, hogy helyreállítsa a rendet a forrongó országban, és békét kössön a nemzet ellenségeivel, vagy legyőzze őket. Közülük is elsősorban Angliával – és Arthur Wellesley-vel (a későbbi Wellington herceggel).
Wellesley épp a világ másik felén, Indiában van, ahol veszély fenyegeti a brit érdekeket. Wellesley hatalmas seregeket vezet egy sor nagy hatalmú hadúr ellen, és hadjáratai eredményeképpen létrejön a Radzs – a gyémánt a Brit Birodalom koronáján. Tapasztalt veteránként tér vissza Angliába azzal a feltett szándékkal, hogy véget vessen Franciaország európai uralmának.
Wellesley és Napóleon egyaránt győzni akar – bármilyen áron. Melyikük fog sikerrel járni?
„Nagyszerű olvasmány, felesleges túlbonyolítás nélkül.”
Mail on Sunday
„Remek könyv, csupa izgalom… Igazából nem hiányzik ez a fajta konkurencia.”
Bernard Cornwell
„Szép történet szeretetről és gyűlöletről.”
Nottingham Evening Post
3. Tűz és kard
1804 decembere. Napóleon Bonaparte immár Franciaország császára, ám legfőbb vágya, hogy egész Európát uralhassa. Nem sokkal a trafalgari látványos vereség után Austerlitznél dicsőséges győzelmet arat Ausztria felett, majd a figyelmét Spanyolország felé fordítva megfosztja trónjától a királyt, és saját fivérét, Josephet ülteti a helyére. Bár Napóleon épp hatalma csúcsán van, győzelmei mégis keserédesek, mivel Josephine császárné képtelen gyermeket adni neki, ráadásul még le kell győznie leggyűlöltebb ellenfelét is: Nagy-Britanniát.
Arthur Wellesley, a jövőbeni Wellington herceg politikusként éppolyan jól megállja a helyét, mint katonai taktikusként. Ám a Kitty Pakenhammel kötött házassága már kevésbé sikeres, ezért, hogy meneküljön, csatlakozik a hadsereg európai hadjáratához. Miután Portugáliában győzelemre vezeti az embereit, a hadsereg parancsnoki posztját megkapva Spanyolországban dicsőséges csaták egész sorát aratja, nyilvános elismerést szerezve magának. Győzelmei megmutatják mindazoknak, akik nem akarnak francia uralom alatt élni, hogy Napóleon hódításai nem megállíthatatlanok, és a szabadságot igenis ki lehet vívni.
„Nagyszerű olvasmány, felesleges túlbonyolítás nélkül.”
Mail on Sunday
„Remek könyv, csupa izgalom… Igazából nem hiányzik ez a fajta konkurencia.”
Bernard Cornwell
„Szép történet szeretetről és gyűlöletről.”
Nottingham Evening Post
4. A halál mezői
1809
Wellington earlje és Napóleon Bonaparte, Franciaország császára már bizonyították kiemelkedő hadvezéri képességeiket. A két, életre szóló ellenség szilárdan hisz abban, hogy saját serege képes bármilyen ellenfél legyőzésére. A háborúban azonban bármi megtörténhet, és soha senki nem lehet biztos a győzelemben.
Miközben Wellington újabb sikereket ér el a franciákkal szemben Spanyolországban, Napóleon kudarccal szembesül Bécs alatt. Katasztrofális oroszországi hadjárata és a megszégyenítő vereség Lipcsénél fáradt sereget hagy maga után, ő azonban tábornokai tanácsa ellenére is folytatja a harcot.
Napóleon hatalmának hanyatlásával párhuzamosan az immár hercegi rangra emelt Wellington tökéletes helyzetbe kerül ahhoz, hogy szétzúzza a zsarnokot. Napóleon képtelen feladni a harcot, s a két óriás még egyszer, utoljára találkozik Waterloo véres csataterén…
A halál mezői Simon Scarrow az európai történelem legnagyobb alakjai közé tartozó Napóleon és Wellington életét bemutató magával ragadó drámai sorozatának befejező kötete.
„Jól megírt, kiterjedt kutatásokra támaszkodik és öröm olvasni.”
Historical Novels Review
„Remek olvasmány, tele izgalommal… Nincs szükségem ilyen vetélytársra.”
Bernard Cornwell
„A Scarrow-féle történelmi »regény« tulajdonképpen drámai-dokumentarista tankönyv lenne, ha a szerző nem bánna zseniálisan az apró részletekkel.”
Telegraph
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek