Szatmári Botond: Az iszlám vallás alapjai, irányzata és misztikus útjai

A ​nyugati civilizáció éppen most éli harmadik intenzív találkozását az iszlámmal. Az első a középkorban, az Abbászida kalifátus korában volt, amikor a Nyugat egy olyan iszlámmal került kapcsolatba, amely számtalan területen, mint orvoslás, matematika, filozófia, előtte járt, így sokat tanulhatott tőle. A második találkozást a középkor végén az oszmán török betörés jelentette, amikor leginkább félelmetes és az európai kultúránkat veszélyeztető hódítóként tűnt fel az iszlám. A harmadiknak éppen mi vagyunk a tanúi – ezt, mivel nem tudjuk meddig tart és milyen lesz a kimenetele, még nem értékelhetjük. A jelenkori intenzív kapcsolatba kerülés során egy tájékozódni akaró ember semmiképpen sem engedheti meg, hogy ne ismerje meg a másik oldalt, hogy követői mit gondolnak, és miért cselekszenek úgy, ahogy. Egy másik kultúra megismerése árnyaltabbá teszi a róla alkotott véleményünket, és megszabadulhatunk a rátapadt sztereotípiáktól. Ez a rövid összefoglaló munka nem tűz ki más célt, mint az iszlám vallás és kultúra legalapvetőbb tanításainak, sajátosságainak és irányzatainak a bemutatását. Átfogó képet kíván adni erről a vallási kultúráról, amely éppen úgy sokarcú, mint a keresztény vagy a buddhista világ. Az iszlámról tehát nem lehet és nem is szabad leegyszerűsített, sablonos képet festeni. Különböző helyeken élő hívei más-más irányzatot követve, egymástól eltérő módon szemlélik a világot. E kötet éppen ebben kíván eligazodást nyújtani.