Mindkét regény címébe rejti mágikus, prózaszervező fő motívumát. A franciakulcs az a `bűvös` szerszám, amelynek - ügyes mester kezében - minden csavar engedelmeskedik. A gyermek-főszereplő is azt a `kulcsot`, fogást keresi, amelynek segítségével a maga két nagy részre oszlott - és sok apró jelenségre bomlott -, koraérett figyelemmel követett személyes világát érzékeny eszének és lelkének megfelelően átérthetné. A huszonegyedik utca lehetne valóságelem is, de benne a szép képzelődés dominál: a számmisztika, a szerencseszám. A Mándy-műcímek legtöbbször láttató erővel, finom költőiséggel közvetítik motivikus sugallatukat.