Kezdőlap » Irodalomtudomány » Pál József: A neoklasszicizmus poétikája
Pál József: A neoklasszicizmus poétikája
Pál József könyve a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének irodalom- és művészetelméleteit tekinti át, modern, interdiszciplináris szemlélettel. A szerző figyelme kiterjed az olasz, a francia, az angol, a német és a magyar irodalomra, művészetre. A téma ilyen széles, egyetemes tárgyalását az alaposan átgondolt módszer teszi lehetővé: a poétika nála a művészi módon való cselekvés tudatos mozzanatainak kutatását jelenti, ezeket idézetekkel gazdagon illusztrálja. A tanulmány nemcsak elméleti kérdéseket tárgyal, hanem élvezetesen megírt műelemzések sorát adja, ezekkel igazolja tételeit.
A neoklasszicizmus terminus a magyar irodalomtudományban még nem nyert polgárjogot, holott a külföldi (főleg olasz, francia) irodalom- és művészetkutatás eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy az 1780-as években jelentkező irányzat egyetemes jelenség, korában a legjelentősebb. A neoklasszicizmus, a szerző szerint, egyaránt merít a klasszikus tendenciák esztétikai objektivizmusából és a szépséget a művészi eszme szférájába átutaló, platonikus indíttatású angol és német teóriákból. A szintézist – kiegészítve az antik képzőművészet élményeivel – Goethe tanulmányai teremtik meg, nálunk Kazinczyéi. A szintézis kialakulását, majd a romantikába való átalakulását bizonyos poétikai fogalmak (invenció, grácia, mítosz) jelentésének megváltozása útján mutatja be a könyv.
Még nem érkezett hozzászólás. Legyen Ön az első, aki hozzászól! Írja meg kérdését, észrevételét! |
Legnépszerűbbek