Ördögh Ottó: Sortalanság - Magyar Irodalmi Paródiák

Leírás / Fülszöveg

Ördögh Ottó: Sortalanság - Magyar Irodalmi Paródiák

Ördögh ​Ottó a VIP – Világirodalmi paródiák című kötete után ezúttal a magyar irodalom gyöngyszemeit parodizálja a tőle megszokott finom humorral és komolysággal. Janus Pannoniustól Pilinszky Jánosig, Zrínyi Miklóstól Radnóti Miklósig, Mikszáth Kálmántól Hamvas Béláig több mint huszonöt kanonizált szerző kapja meg a magáét, és a kötelezők váratlanul teljesen új megvilágításba kerülnek.

„Amikor paródiát írok, először magamra öltöm az eredeti mű szóruháját és stíluskiegészítőit. Ezt követően belesimulok a mű szellemiségébe, Arannyá, Petőfivé, vagy bárki mássá válok. De nem mind Arany, ami Petőfi, a végén úgy jövök ki az egészből, hogy azt se tudom, ki kicsoda: Szerb Antal ördöghottósodott-e el, vagy én kertészimrésedtem.”
Ördögh Ottó

„Hiába állítja a Sortalanság kiadója, nem paródiakötet ez a könyv, hanem a magyar irodalom lassan-lassan ezeréves történetének bátorságpróbája, aminek Ördögh Ottó humorista, író és tanár a kellős közepébe löki az olvasót. Persze a szerző könnyen bátorkodik, megvan hozzá minden adottsága, amit csak a felkészültsége fokoz – végül a virtuozitása tetéz. Mert ki merne bemenni első írott irodalmi emlékünk, a Halotti beszéd nyelvének labirintusába, ha nem egy olyan bátor ember, aki előre tudja, hogy a végén úgyis visszajut az elejére, vagyis az első magyar Nobel-díjas írónk, Kertész Imre Sorstalanságához?! Na de hogy közben még együtt is röhöghetünk a lökdösődő szerzővel, az már mindennek a teteje!”
Pion István | költő, slammer, újságíró

Hozzászólások

FELHASZNÁLÓINK VÉLEMÉNYEI